Mindig azt mondtam, hogy 30 éves koromban szeretnék majd szülni, anya lenni. Addigra talán "felnövők" és felkészülők arra, hogy gyereket vállaljak, anya legyek... de hirtelen minden megváltozott.

27 éves voltam, a párommal 5 éve voltunk együtt, persze többször beszéltünk már a gyerekvállalásról, de mindig azt mondtuk, hogy van még időnk hiszen fiatalok vagyunk! Mi hiába gondoltuk ezt ha a sors másképp gondolta, hiszen 2014. július 13-án egy csodálatos napsütéses délután kiderült, hogy úton van a baba. A párom nem tudta eltüntetni az arcáról a mosolyt, én pedig sokkot kaptam és nem fogtam fel hogy mit is jelent az a bizonyos két csík a teszten. 

 

 

Megbeszéltük, hogy amíg nem voltunk orvosnál és nem tudunk semmi biztosat, addig nem mondjuk el senkinek. Hát persze nem bírtuk magunkban tartani, szerintem senki nem bírná hiszen egy hatalmas dolog ez. Így elmondtuk 1-2 olyan embernek akikben tudtuk, hogy megbízhatunk és nem fogják tovább mondani senkinek a mi kis titkunkat, hogy úton van a baba. :)

Miután eljutottunk az orvoshoz megtudtuk, hogy a 8. hétben járok. Akkor már kezdtük felfogni, hogy mi is történik most velünk és megváltozik az életünk. Azóta eltelt 30 hét és most a 38. héten alig várjuk, hogy megszülessen a pici babánk és tudjuk neki mondani, hogy Hello Baba! :)

 

 

Megosztás a facebookon